Királykobra

A királykobra India, Dél-Kína és Délkelet-Ázsia földjén mindenhol megtalálható.

A királykobra átlagos hossza 3–4 méter, legnagyobb hossza 5,6–5,7 méter, ezzel a leghosszabb mérgeskígyófaj.

A különleges fejlődésű nyálmirigyek a szemek mögött találhatók és mérget választanak ki. Amikor a kígyó az áldozatába harap, a méregfogakon át méreg préselődik a sebbe. Fenyegetettség esetén nyakát a mozgatható bordák segítségével kalapformájúra terpeszti ki.

A királykobra sokkal ritkábban fordul elő, mint kisebb rokonai. Az állat éjjel, nappal is egyaránt aktív, de ritkán látható, mert félénk, visszahúzódó természetű.Az emberre is csak legvégső esetben támad, így elterjedési területén viszonylag ritka a királykobra marás, még ritkább az általa okozott haláleset.

A királykobra szívesen választ magának vízközeli élőhelyet, mert a vízfelszínen úszva könnyen el tud menekülni. Ennek ellenére a szárazföldön is kiválóan mozog, jó mászó.

Az ivarérettséget 5–6 éves korban éri el. A szaporodási időszak vedléssel kezdődik: ilyenkor a kígyó leveti a kinőtt bőrét. A párzásra januárban kerül sor, a fészek építésére áprilisban vagy májusban. A nőstény 20–50 tojást rak a fészekbe, melyet őriz. A kis kobrák 60–70 nap múlva kelnek ki a tojásokból.